Kátyúkár: ezért nem fizet a biztosító az esetek felében

Tipikus hibák, jogi kiskapuk és a lényeg, amin áll vagy bukik a kifizetés
A szokatlanul hideg, jeges időjárás miatt látványosan felgyorsult a kátyúképződés, és ezt bizony minden autós észreveszi. Ki előtte, ki utána…

A kátyú sok bosszúságot okozhat, mert kátyúkár igény érvényesítése az út kezelőjével szemben nehéz, és csak akkor lehet sikeres, ha jogilag felkészülten, precízen jár el a bajba jutott sofőr. Mire figyelj, és hogyan jelentsd be a kárt úgy, mintha profi biztosítós lennél? Alább részletesen olvashatsz róla.

A kátyúk okozta gépjárműkárok nem automatikusan térülnek, ráadásul a biztosítói elutasítások aránya magas. A bejelentések közel 50%-a adminisztratív hiányosság miatt bukik el – hivatkozik a MABISZ oldala a biztosítói tapasztalatokra.

Mit vizsgálnak a biztosítók kátyúkár bejelentésekor?

A kátyúkár jogi értelemben a közút kezelőjének felelősségi körébe tartozik. A közút fenntartójának felelősségbiztosítója nem a kátyú méretét vagy formáját vizsgálja, hanem azt, hogy az adott úthiba alkalmas volt-e a járműben keletkezett kár előidézésére, illetve azt, hogy ez bizonyítható-e.

Tovább nehezíti a károsult dolgát, hogy a közút kezelője automatikusan mentesül a felelősség alól, ha volt kitéve úthibára figyelmeztető tábla, illetve, ha a kátyút jelölték ideiglenes eszközökkel.

A károk jelentős részénél a biztosítók szerint a közreható ok a nem megfelelő sebesség, ezért a vezetési körülmények vizsgálata a kárrendezés része!

Kátyúkár esetén nem az az elsődleges kérdés, hogy el lehetett-e kerülni a kátyút, hanem az, hogy a sofőr ésszerűen járt-e el az adott forgalmi és látási viszonyok mellett. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kárbejelentéskor is figyelmesen írjuk le a történteket és a körülményeket.

Például, ha a kátyút későn észleljük, a hirtelen kormánymozdulat súlyosabb jogi következményekkel járhat, mint a kátyún való áthaladás (más jármű veszélyeztetése).

A statisztikák szerint a kátyúkárok gyakrabban érintik a fiatalabb vezetőket, főként a sportosabb, alacsonyabb profilú – a köznyelvben: „peres” – gumiabroncsos  járművek miatt, míg az idősebbeknél inkább a reakcióidő a kockázati tényező.

A statisztikák szerint a kátyúkárok gyakrabban érintik a fiatalabb vezetőket, főként a sportosabb, alacsonyabb profilú – a köznyelvben: „peres” – gumiabroncsos  járművek miatt, míg az idősebbeknél inkább a reakcióidő a kockázati tényező.

A „peres” gumiabroncsok sajátossága az alacsony oldalfal. A gépjárművek széles skáláján – bontószökevény sufnituning verdáktól egészen a szupersport luxusautókig – találkozhatunk vele.

Két lényeges előnye miatt szeretik használni az autókedvelők. Egyfelől kiemelkedő menetdinamikai tulajdonságokkal rendelkezik – már amennyiben szakszerűn van használva -, azaz javítja a kanyarstabilitást. Másfelől pedig állati jól néz ki, sportos, dinamikus kisugárzást adhat a négykerekűnek. Mifelénk ezeket hívták „csajozós verdának”.

Előnyei mellett bőven található hátrányos tulajdonsága is. Egy ilyen abroncs használata a mindennapokban rosszabb menetkomforttal, nagyobb futómű terheléssel és magasabb abroncs/felni sérülékenységgel jár együtt.

Rejtőzködő kockázata ennek az abroncsfajtának, hogy amikor megváltoznak az időjárási körülmények, akkor az átlagosnál jobban veszít az előnyös tulajdonságaiból. Vizes, nedves útviszonyok között jelentősen leromlik a tapadási-, és ezzel együtt a stabilitási tulajdonsága is az ilyen „papucsoknak”. Ilyenkor különösen megnő az aquaplanning kockázata. Ez akkor alakul ki, amikor a vastag vízréteg miatt a gumiabroncsok elveszítik a kapcsolatot az útfelülettel. Ennek következménye, hogy a kormányzás, fékezés és gyorsítás lehetetlenné válik, tehát az autó irányíthatatlan lesz!

Szóval peres gumival okosan közlekedjetek. Ha véletlenül „csapatni” támadna kedvetek, akkor azt kedvezőtlen útviszonyok között inkább halasszátok el egy későbbi, kedvezőbb alkalomra.

Min csúszik el egy sikeres kárrendezés kátyúkár esetén?

Egyértelműen a felkészültségen és a helyszíni precizitáson. Az alábbi információk segítségével viszont könnyen javunkra billenthetjük az esélyeket.

Kátyúkárnál célszerű rendőrt hívni, akkor is, ha nincs személyi sérülés, mert a hatósági jegyzőkönyv kulcsbizonyíték. Ennek kihagyása felér egy világbajnoki döntőn rúgott öngóllal.

A kárt nem a biztosítónál, hanem első körben a közút fenntartójánál kell írásban bejelenteni. A rosszul megcímzett kárigény eljárási okból is elbukhat, még akkor is, ha a károsodás ténye nem vitatott. Magyarországon nem egységes az útkezelői rendszer, ezért itt is nagy körültekintéssel szükséges eljárni.

  • Az autópályákat és gyorsforgalmi utakat az MKIF Zrt. kezeli.
  • Az országos fő- és mellékutakért a Magyar Közút Nonprofit Kft. felel.
  • Településhatáron belül jellemzően az önkormányzat az illetékes.
  • Budapesten a Budapest Közút Zrt. és a kerületi önkormányzatok látják el a feladatot.

A kárbejelentéshez komplex dokumentáció szükséges:

  • rendőrségi jegyzőkönyv,
  • tanúnyilatkozat (ha van, és lehetőleg legyen!),
  • részletes kárigény,
  • több fénykép a kátyúról és a járműről,
  • a kár összegét igazoló javítási számlák.

A fényképeknek beazonosíthatónak kell lenniük: nem elég közelről fotózni a kátyút, látszania kell a konkrét helyszínnek, környezetnek is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közeli fotók után több szögből is kell készíteni olyan képeket, amelyen a háttér és egy-két épület jól beazonosítható. Külön előnyös, ha olvasható utcatáblát is lehet látni a fotón. Videós anyagot – még – nem kérnek a biztosítók, de jól jöhet, ha később mégis peres útra terelődne az ügy.

Ilyenkor nem játszik az „okosba megoldjuk” típusú autószerelés.

A kár pontos összegének tanúsításához szükséges a gépjármű javítási munkálatairól szóló szakiparosi számla. Ezt őrizzük is meg a procedúra befejezéséig. Ugyanígy érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Személyi sérülés – például fogtörés – esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni.

Jól jöhet egy-két szemtanú is – ha megoldható -, akik például alátámasztják, hogy nem léptük túl az adott útszakaszon megengedett sebességhatárt.

Ha a károsult nem tudja egyértelműen bizonyítani, hogy az adott úthiba okozta a sérülést, a közút fenntartója nem ismeri el a felelősségét. Ez a korábban írtak miatt fontos, mert

felelősségelismerő nyilatkozat hiányában a fenntartó felelősségbiztosítója nem fizet, függetlenül attól, hogy a kár ténylegesen bekövetkezett.

Milyen egyéb megoldások segíthetnek kátyúkár esetén?

Ha az autós rendelkezik CASCO-val, vagy a kötelező biztosításhoz kötött kátyúkár-kiegészítéssel, akkor a biztosító átvállalja az ügyintézést, és segít az illetékes útkezelő azonosításában.

Ezzel párhuzamosan megtéríti a kárt, majd ő rendezi a regresszt is – azaz lehetőség szerint teljes mértékben behajtja a kárt az útkezelőn.

Ha van önrész, azt az útkezelőtől külön lehet visszaigényelni.

Adminisztratív szempontból jelentősen egyszerűbb megoldást jelent a saját biztosításon keresztüli térítés-érvényesítés, mint az útkezelővel szembeni közvetlen igényérvényesítés, de ilyen esetekben is kizáró ok, ha az úthibákra figyelmeztető jelzés ki volt helyezve!

Milyen alkatrészekre terjed ki általában a kiegészítő kátyúkár biztosítás?

Jellemzően a gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengelycsonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói tartoznak a biztosított alkatrészek közé. Emellett számíthatunk a fényezési és egyéb apróanyag költségek térítésére is.

Számolnunk kell azzal is, hogy ha egy alkatrészt például az ellenoldali párjával együtt kell cserélni, a biztosító akkor is csak a sérült darabot téríti meg, a hozzá tartozó párját nem.

Tipikus példája ennek a gyakorlatban az, amikor egy többéves – már kopott, de még szabályosan használható – gumiabroncs sérül. Ilyenkor a menetbiztonsági szempontok miatt szükséges az azonos tengelyen lévő ellenoldali párját is cserélni. Ez utóbbit saját zsebből kell rendezni, míg a sérült darabot a biztosító állja majd.

A kátyúkár biztosítások alacsony éves díjúak és emiatt könnyen kedvet kaphatunk a szerződéskötésre.

Fontos azonban, hogy a CASCO bónusz fokozata romlik, amikor a biztosító kifizeti a kárt, mivel ez kárrendezésnek minősül. A kárkifizetés pedig – jelentős – drágító hatással lesz a következő évek díjára. Jó hír, hogy amennyiben a kifizetett összeg visszatérül a biztosítónak, akkor a bónusz fokozat is visszaállítható. Ettől sajnos sokan elesnek, mert nem automatikus – külön ügyintézéssel jár -, könnyű elfelejteni.

A kár elkerülésében egyetlen biztosítás sem tud segíteni. A legtöbbet azzal tehetjük a kátyúkár megelőzése érdekében, ha körültekintően vezetünk.

Ha pedig mégis bekövetkezik a baj, akkor mindenképp körültekintően, türelmesen kell eljárni a dokumentálás során, mert akár a biztosító, akár az útkezelő irányába indulunk, ez adja majd a kártérítés sikerességének az alapját.

Sose felejtsük el, hogy a kár pontos, helyes dokumentálására szánt idő biztosan kevesebb, mint amit egy esetleges jogvita miatt a bíróságon kell eltölteni.

Sokszor már az is nagy lépés a sikeres kárrendezés felé vezető úton, ha tapasztalattal rendelkező szakértőhöz fordulunk közvetlenül a baj után.

Kérdés esetén írj itt, a kapcsolat fül alatt vagy dobj egy üzenetet A Tervező facebook oldalon kersztül.

Amennyiben hasznosnak találtad az írásomat, kérlek oszd meg másokkal is, hátha nekik is jól jön majd egyszer.

Scroll to Top